A számok nem hazudnak – az egészségügy, a környezet és a családtámogatások a leépítés költségvetésének vesztesei
A 2011-es költségvetés a leépítés évét hozza el a magyar közszolgálatban. A büdzsétervezet mellékleteiben közölt számok nem hazudnak, egy világos képet rajzolnak a Fidesz-KDNP kormány valódi – nem pedig retorikai – prioritásairól. Az egészségügy, a környezet és a családtámogatások a leépítés költségvetésének vesztesei, miközben az LMP alternatív költségvetési javaslatai e területek megerősítését irányozzák elő.
A felhalmozott nyugdíjpénztári vagyon eltékozlása
Az LMP legsúlyosabb kifogása a büdzsétervezettel szemben az, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetések 14 hónapra történő einstandolásán felül megkezdi a felhalmozott megtakarítások felélését is. A magánnyugdíjpénztári vagyon elkobzásának, valamint a legalább ennyire megkérdőjelezhető szektorális adóknak egyetlen szakmailag megalapozott hasznosítása a nagy társadalmi elosztórendszerek
újjáépítése lehetne. Ehhez képest a kormány a leggazdagabb magánszemélyek és a legnagyobb vállalkozások adóját csökkenti. Ez nem csak rombolja a társadalmi szolidaritást, de a kívánt foglalkoztatási cél tekintetében is kevésbé hatékony, mint az LMP 5 százalékpontos járulékcsökkentésről szóló munkahelyteremtő javaslata.
A bevételi oldalon kis túlzással az egyetlen pozitívum a korábbi duplájára emelt bányajáradék, ez azonban csak az első lépés lehet az ökoadók átfogó reformja felé, melyre költségvetési javaslatunkban részletes terveket mutattunk be. (A költségvetés makrogazdasági számaival és adó-, valamint nyugdíj javaslataival kapcsolatos véleményünk korábbi közleményünkben olvasható).
Forráskivonás az egészségügyből
A magánnyugdíjpénztári einstand, és a szolidaritásromboló adótörvények után a Fidesz-KDNP harmadik csapása a munkavállalókra a közösségi intézményrendszer leépítése. E területen az egészségügy, az oktatás, a tudomány, a szociális szféra és a kultúra a jövő évi költségvetés nagy vesztesei. Az Orbán-kormány büdzséje a Bajnai-kabinet költségvetésének egyenes folytatása: a legtöbb költségvetési tétel vagy azonos, vagy a tavalyitól néhány százalékkal elmarad; a működés színvonalának fenntartásához szükséges inflációkövető emelést ritkán, azt meghaladót pedig csak elvétve találunk (üdítő kivétel az otthoni szakápolás vagy a korai fejlesztés normatívájának emelése, melyekért alternatív költségvetési javaslatában az LMP is szót emelt).
A helyi szociális és kulturális intézmények támogatását befagyasztják, éppúgy, mint az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokét. Miközben a háziorvosok finanszírozása reálértéken alig marad a korábbi szinten, a kórház-finanszírozás esetében már egyértelmű a forráskivonás. Az LMP ezzel szemben egy 50 milliárd forintos egészségügyi csomagot nyújt be módosító indítvány formájában, mely a deficit növelése nélkül enyhít az egészségügyben kialakult áldatlan állapotokon. Az oktatásban az LMP pályakezdő életpályamodell-javaslatával szemben a Fidesz-KDNP a bérek befagyasztását javasolja.
Mindemellett a családoknak küldött negatív üzenet, hogy a hátrányos helyzetűeket célzó óvodáztatási támogatást eltörlik, a családi napközik normatíváját befagyasztják, a bölcsődékét pedig még csökkentik is. E tekintetben világos az LMP alternatívája, melyet nőügyi csomagunkban mutattunk be.
A fenntarthatatlan környezethasználat folytatása
A beterjesztett büdzsétervezet fényében a második Orbán-kormány semmivel sem lesz jobb gazdája a környezetnek, mint az első volt: a környezeti értékekkel történő átgondoltabb, felelősebb gazdálkodásnak, a fenntarthatóság előtérbe kerülésének, a környezet- és természetvédelmi hatóságok megerősítésének nyoma sincs. A kolontári vörösiszap-katasztrófa eddig ismertté vált költségeinek fényében rossz viccnek tűnik az Országos Környezeti Kármentesítési Programra szánt 139,7 millió forint – ennyi pénzből egyetlen komolyabb szennyezőforrás felszámolását sem lehetne elkezdeni.
A térség egyik legszennyezettebb levegőjű országában, ahol ráadásul a lakosság közel fele az egészségre ártalmas zajszennyezésnek van kitéve, a költségvetés tervezői nem kívánnak élni még a legkézenfekvőbb megelőző és korlátozó lehetőséggel, a környezetvédelmi bírságokkal sem. A légszennyezési, a zaj- és rezgésvédelmi, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos, illetve a természetvédelmi bírságokból összesen 85 millió forintot kívánnak beszedni, miközben ebből a forrásból néhány évvel korábban még többmilliárdos állami bevétel származott, forrást teremtve a környezetszennyezés csökkentéséhez. Ebbe a tendenciába illeszkedik az is, hogy szemben a korábban bejelentett tervekkel a környezetvédelmi termékdíjakból az eddigi 75-80 milliárd forint helyett csak 22 milliárdot kívánnak beszedni. Mivel a hulladéktermelés aligha csökken ilyen mértékben, itt megint csak egy olyan engedményre kell gyanakodnunk, amelynek a környezet lesz a kárvallottja.
A demokrácia minőségének romlása
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy miközben az állami intézményeknél 30 ezres létszámleépítésre készül a kormány, addig a kormányzati propaganda kasszáját 900 millió forinttal tervezi bővíteni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy mindeközben a civil szervezetek támogatási alapját megfelezve 3,5 milliárd forinttal csapolják meg, már világos a kormánypártok irányvesztése.
A rendőri illetmények esetében az LMP költségvetési anyagában a deficit növelése nélkül tesz javaslatot a reálérték szinten tartása feletti több mint 10 milliárd forintos emelésre. A Fidesz-KDNP ezzel szemben nem kalkulál infláció feletti bérnövekménnyel, pedig ennek lenne forrása: a jogi garanciákkal körbe nem bástyázott és szakmai hatástanulmánnyal meg nem alapozott Terrorelhárítási Központ létrehozásának elhalasztása éppen fedezné ennek költségeit. Mindeközben az ország védelmi költségvetése gyakorlatilag 2009-es szintre kúszott vissza így kétséges, hogy az átrendezések valódi javulást hoznának a nemzetbiztonság területén.
Lehet Más a Politika
országgyűlési frakció
